Az előző cikkben bemutatásra került, hogy miért és mennyire fontos a papír újrahasznosítása. Azonban nem ez az egyetlen felhasználható alapanyag, amiből nyersanyag, végül új termék állítható elő. Hasonló fontossággal bír a műanyag, a fém, az üveg, valamint a textil szelektív gyűjtése és újrahasznosítása is.
AZ ÜVEG SZELEKTÍV GYŰJTÉSE ÉS ÚJRAHASZNOSÍTÁSA
Hivatalosan két nagy típus szerint szelektálják az üveghulladékot:
- Fehér üveg: Tiszta, kiöblített italos és egyéb, a háztartásban már feleslegessé vált, színezetlen üveg. Például átlátszó befőttes üveg.
- Színes üveg: Bármilyen színezett üveg (zöld, barna, sárga stb.) ide sorolandó. Például parfümös üvegcsék, sörös üvegek stb.
Ma az üveggyártás mintegy 90%-át az úgynevezett nátronüveg adja. Tulajdonképpen csak a speciális üvegek képzik a kevés kivételt. Az üveggyártáshoz sokféle különböző nyersanyagokat használnak fel, azonban a törtüveg akár az olvadék 90%-át is alkothatja. Ez lehet újrahasznosított vagy selejt üveg egyaránt. Egyre több üveget hasznosítanak újra üveglapokként, autóablakként vagy üvegpalackként, ahol az újrahasznosított anyag 30-60%-a lehet. Ezzel nyersanyagot és energiát spórolnak, mivel a törtüveg könnyebben olvad, mint a keverék.
A FÉMHULLADÉKOK SZELEKTÍV GYŰJTÉSE ÉS ÚJRAHASZNOSÍTÁSA
A fémhulladék újrahasznosítása tartós ipari nyersanyagforrást biztosít, mivel végtelen ideig újra feldolgozható. A fémhulladék reciklálását tehát csak a kívánt elemek kinyerési és szétválasztási technikái korlátozzák. A fémhulladék hozzáférhető, folyamatosan újratermelődő forrást jelent. Nagyon fontos volna ezek szelektív gyűjtésének szélesebb körű elterjedése, mert a gazdaságba történő visszaáramoltatásuk igen jelentős energiamegtakarítást eredményez.
Fontos kiemelni, hogy fémhulladék vasdarabok és lemezek mellett sok csomagolódoboz (pl. üdítős, sörös, konzerves fémdoboz) és a háztartási kis fémhulladékok (például evőeszközök) leselejtezéséből, kidobásából is keletkezhet. Külön iparág épült például az alumínium italos dobozok feldolgozására.
Az alumínium italos dobozok először gépi és kézi válogatáson esnek át, majd a bálázásra kerülnek. A mágnesezhető vasat óriási mágnesek segítségével választják szét a nem mágnesezhető alumíniumtól. A megtisztított fémdarabokat kohókban beolvasztják és szállítható rudakba öntik. Az újrahasznosított fémhulladékokból készülhet például újra italos doboz vagy akár járműalkatrész is.
A TEXTIL HULLADÉKOK SZELEKTÁLÁSA ÉS ÚJRAHASZNOSÍTÁSA
Viszonylag régóta léteznek már kihelyezett gyűjtőkonténerek a megunt és elhasznált ruhák részére. Ezeket szakemberek gondosan átvizsgálják, és a még használható ruhákat a rászorulóknak adományozzák, a többi pedig újrahasznosításra kerül.
A textil alapanyaga lehet természetes növényi eredetű (pamut, len, juta), lehet természetes állati eredetű (gyapjú, hernyóselyem), ásványi eredetű (azbeszt), lehet mesterséges szerves eredetű (regenerált, szintetikus), vagy mesterségesen szervetlen eredetű (üvegszál).
A textilhulladékok szelektív gyűjtése egyre szélesebb körben működik Magyarországon, igaz, ezen anyagok újrafeldolgozását csak pár cég látja el. A két legnagyobb hazai feldolgozó a felvásárolt hulladékból fonalat és ipari vattát állít elő. Ezzel szemben Kínában a szelektíven gyűjtött műanyag palackokból szálhúzással poliészter szálakat készítenek, amiből végül polárpulóvert, bélést, esernyőt, vagy cérnát készítenek.
A MŰANYAG HULLADÉKOK SZELEKTÁLT GYŰJTÉSE ÉS ÚJRAHASZNOSÍTÁSA
A műanyagokat természetes anyagokból (kőolaj, szén, földgáz és növények) kémiai szintézisek útján állítják elő. Azonban a biológiai átalakulás miatt a természetbe már nem visszaforgathatók, sőt, kifejezetten károsítják azt.
A papír után a második legfontosabb újrahasznosítható alapanyag. Alapvetően az üdítős, ásványvizes PET-palackokat szokás külön gyűjteni, de anyagosztály szempontjából a különféle háztartási flakonok és azok lecsavart kupakjai, a háztartásban előforduló tiszta fóliák (szatyrok, tasakok, csomagoló fóliák) is műanyag hulladéknak tekintendőek. Így a PET-palackok mellett ezek is felhasználhatóak az újrahasznosításhoz, mint alapanyag.
A beérkezett műanyag hulladékok anyagtípustól függően kerülnek az előkészítő üzemben feldolgozásra, illetve indokolt esetben a feldolgozást megelőzően utóválogatásra. Az újrahasznosítás első fázisa az ún. agglomerálás, mely során ledarálódik a hulladék anyag. Közvetlen előtöréssel indul a nagyobb, keményebb típusú, szilárd műanyag hulladékok újrahasznosításának első lépése (pl. hordók, kannák), s csak ezt követően kerül sor a darálásra.
A műanyag hasznosítás második fázisa az előkészítő üzemben létrehozott félkész anyagok granulálásra való előkészítése. A megfelelő minőségű, újrahasznosított műanyag re-granulátum előállításához, az üzemben használatos receptúrák szerint, mesterkeverék illetve egyéb adalékanyagok felhasználásával történik a megkeverés, vagyis a homogenizálás. Ennek elsődleges célja, hogy a legyártandó re-granulátum azonos fizikai tulajdonságokkal rendelkezzen, amely a későbbi késztermék gyártás szempontjából elsődleges fontosságú.
A csigás extruder gépeken a homogenizált szárazkeverék megömlesztett állapotban kerül feldolgozásra. Ennek végső állomása a darabolóval konfekcionált re-granulátum (HDPE, LDPE, PP, PS), mely csomagolást követően alkalmassá válik – mint újrahasznosított műanyag – késztermék legyártására az ezt megvásárló műanyag feldolgozóknál.
A MAGYARORSZÁGI TÖREKVÉSEK AZ ÚJRAHASZNOSÍTÁS ELŐLENDÍTÉSÉRE
Magyarország Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára még 2014-ben hívta fel a figyelmet a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. Törvény egyik záró pontjában foglaltakra egy zalaegerszegi üveghulladék-feldolgozó avatóján, hogy hazánk szeretné elérni 2020. december 31-ig, hogy a lakosság által termelt üveg-, műanyag-, papír- és fémhulladék legalább fele mindig újrahasznosításra kerüljön. Ugyanakkora arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió ez irányú tervezete még ambiciózusabb. Eszerint a cél az, hogy 2025-re ne legyen semmilyen újrahasznosítható hulladék a lerakókban elhelyezve, vagyis, minden anyagában hasznosítható hulladékot szelektíven, újrahasznosítás céljából kell gyűjteni.
Vajon Magyarország eléri ezt a célt a kitűzött időpontig? Létezik már, illetve lesz majd ekkora kapacitás a keletkező hulladék feldolgozására? A cikksorozat következő részében foglalkozunk ezzel a kérdéssel is.
