Tavaszi papír-nagytakarítás

A tavasz az éves nagytakarítás és lomtalanítás ideje. Ilyenkor rendet rakunk a lakásban, irodában, és kidobáljuk a feleslegessé vált, sérült, hibás dolgainkat, eszközeinket.

Sokan nemcsak a felesleges holminktól, hanem az évek alatt összegyűjtött, felhalmozódott számláktól, dokumentumoktól, nyomtatványoktól is ilyenkor szabadulnak meg.

A szükségtelen, lejárt számlák, papírok leselejtezésére sokan szánnak időt, azzal viszont már kevésbé foglalkoznak, hogy hova kerül mindez. A nagy többség egyszerűen a háztartási szemét közé dobja, nem foglalkozva azzal, hogy bizony ezeken temérdek személyes, szenzitív adat is megtalálható. Mindenki biztonságban érzi magát, hiszen az égetőbe kerülve megsemmisülnek ezek a dokumentumok. Ez így is van! Azonban egy fontos dolgot elfelejtünk: az elszállítás és a tényleges megsemmisítés között, akár több hét is eltelhet, ami idő alatt személyes adataink védtelenül hevernek egy-egy szemetes zsákban, amelyek bármikor illetéktelen kezekbe kerülhetnek. Másrészről az égetés komoly terhet jelent a környezetünknek. Környezetvédelmi szempontból, a kijelölt szelektív hulladékgyűjtő már sokkal jobb megoldás, azonban az így gyűjtött hulladék sem kerül azonnal megsemmisítésre, feldolgozásra, tehát személyes adataink továbbra sincsenek biztonságban. Az illetéktelen személyeknek nem kell túl nagy erőt befektetni ahhoz, hogy olyan bizalmas, személyes adatokat tartalmazó iratokat találjanak, melyekkel könnyen visszaélhetnek. Emiatt nagyon fontos, hogy megfelelően gondoskodjunk a felesleges dokumentumok – és ezáltal személyes és üzleti adataink – védelméről is.

Egy legújabb Európai Uniós felmérés szerint, még meglehetősen messze vagyunk, a 2020-ra előirányzott papír újrahasznosítás mértékétől. Kis odafigyeléssel nemcsak környezetünk érdekében tehetünk, hanem saját magunkat is megvédhetjük az adatlopás lehetőségétől. Ma már több opció is van arra, hogy kiselejtezett iratainkat környezetbarát módon semmisítsük meg, hiszen az erre specializálódott iratmegsemmisítő cégeket könnyen megtalálhatjuk. Ezek a vállalatok nemcsak a papír megsemmisítését garantálják, hanem a keletkezett zúzalék újrahasznosításáról is gondoskodnak.

Környezettudatos és felelős magánemberként mindössze annyi a feladatunk, hogy egy kifejezetten iratmegsemmisítéssel foglalkozó céghez adjuk át a felesleges papírjainkat. Ezzel az apró lépéssel, biztonságosabban semmisíthetjük meg felesleges papírjainkat, és még környezetünkért is sokat tehetünk!

 

kzs

Iratkezelés

Környezetvédelem, mint cégvezetői felelősség

Meddig kell megőrizni vállalkozásunk iratait?

Minden gazdasági társaság feladata, az iratainak megőrzése, irattározása, majd a későbbiekben a selejtezése és megsemmisítése, melyek teljesítéséhez ismerni kell, több jogszabály előírásait is.

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) alapján (1),  az adózó akár 1 millió forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, ha iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.(2) Az Art. alapján, az iratokat az adózónak, az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén, a halasztott adó esedékessége, naptári évének utolsó napjától számított 5 évig kell megőriznie. Ebből következik, hogy az adózással kapcsolatos iratok megőrzésének általános időtartama, a bevallás benyújtásának éve, plusz öt év, tehát valójában hat év.

Az Art. a cég ellenőrizhetőségének szempontjából közelíti meg a kérdést, míg a számviteli törvény (Szvt.), cégjogi eljárás során, bizonyító okiratként kezeli az Éves beszámolót, valamint az azt alátámasztó dokumentumokat. Mivel a Szvt. hosszabb időt szab meg a dokumentumok megőrzésére, ezt kell figyelembe venni!

Az Szvt. szerint (3) a gazdálkodó, az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, feljegyzést, továbbá a naplófőkönyvet, vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást, olvasható formában, legalább 10 évig köteles megőrizni. A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot – ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is – legalább 8 évig kell megőrizni. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy – ezen okmányok megőrzéséért, a gazdálkodó szervezet a felelős, – és az alapbizonylatok archiválása is 8 éves kötelezettség.

Itt is figyelembe kell venni, hogy a megőrzési idő valójában egy évvel több. Tehát, most 2017-ben adjuk be a 2016. évi beszámolót, tehát a 2016. évi adóévnek most lesz csak vége. Éppen ezért, az iratok tárolásának időtartamához is hozzá kell adni egy évet.

Milyen előírások vonatkoznak az iratok selejtezésére és megsemmisítésére?

Az iratok selejtezésére, megsemmisítére vonatkozóan nincs előírás, jogszabály. Azonban az iratokkal való elszámolási, tárolási, nyilvántartási kötelezettség teljesülése érdekében, az iratok megsemmisítéséről jegyzőkönyvet kell felvenni. Ennek tartalmaznia kell a dokumentumok megnevezését, mennyiségét, a megsemmisítés idejét és módját. Ehhez lehet csatolni pl. egy szolgáltató által kiállított megsemmisítési igazolást, bizonylatot.

Milyen módon végezhető a megsemmisítés biztonságosan, gazdaságosan és mindemellett környezetkímélő módon?

A selejtezési eljárásért, az iratok – adatbiztonsági elvárásoknak megfelelő – megsemmisítéséért, a gazdasági társaság vezetője felelős.   A fenti eljárás lebonyolítására megbízható, egy erre szakosodott vállalkozás.

Térjünk vissza arra, hogy mit is jelent a hivatalos papírok, adatbiztonsági elvárásoknak megfelelő megsemmisítése. Bizonyára ismert az a tény, hogy az iratok nem szabályos, nem bizalmas megsemmisítése esetén szenzitív, üzleti adatok, információk kerülhetnek ki pl. a szemétbe dobott dokumentumokon, nyomtatványokon, elektronikus adathordozókon. Amennyiben, ezeket az adathordozókat, a kommunális vagy szelektív hulladékkal együtt kezelik, illetéktelen kezekbe kerülhetnek.

Ha az irodában lévő iratmegsemmisítő gépekkel gondoskodnak a bizalmas, szenzitív iratok megsemmisítéséről, az a munkatársak hasznos idejéből von el erőforrást, és ebben az esetben, az irodai papírhulladék, a kommunális hulladék-kezelés költségét növeli. A kiadás mellett pedig, további problémák kezelését is meg kell oldani, mint például a gyűjtőeszközök beszerzése, tárolás, szállítás.

Nem szabad elmennünk amellett a tény mellett sem, hogy a papír szelektív gyűjtésével valamint annak újrahasznosításával, nagy mértékben hozzájárulunk környezetünk megóvásához. Az EU-ban évente, átlagosan 170 kg papírt használunk el fejenként, ami azt jelenti, hogy egy 6 fős irodában évente, megközelítőleg 1000 kg papír keletkezik. Tudta, hogy 1 tonna papír előállításához, legalább 2 – 3,5 tonna fára van szükség?

Amennyiben Ön egy erre szakosodott vállalkozást bíz meg az iratai megsemmisítésével, a dokumentumok zúzását követően, a papír újrahasznosításáról is gondoskodik.

Mindezek megoldására, ajánljuk figyelmébe a DATASHRED Kft.-t. Szolgáltatásunk megfelel az információs törvény, valamint a hitelintézetek és pénzügyi szervezetek részére előírt, szigorú adatvédelmi és műszaki elvárásoknak. Különösen nagy hangsúlyt fektetünk a folyamatok nyomon követhetőségére, dokumentáltságára. Valós idejű, 100%-os megsemmisítést garantálunk.

Hivatkozások:

  1. 172. § 20a; 20b pontok
  2. 47. § szerint, az iratokat az ezek vezetésére kötelezett adózó az adóhatósághoz bejelentett helyen köteles őrizni. Az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre lehet továbbítani, de az adóhatóság felhívására azokat 3 munkanapon belül be kell mutatni.
  3. Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 169. §-ának (1) bekezdése
iratkezelés

A DataShred és az iratkezelés története – 2.rész

Zúzzunk!

Folytatva a korábban megkezdett gondolatmenetet, folytatásképpen bemutatjuk, hogyan jött létre a Datashred Kft. jelenlegi formája, és szolgáltatási profilja.

Az irattározás területén rengeteg tapasztalattal rendelkeztünk már, így azon törtük fejünket, hogy a legfőbb csapást nem elhagyva, de mégis más irányvonalat követve, hogyan, és milyen területen tudnánk a legjobb szolgáltatást nyújtani.

Az “adatgyártásnak” arról a feléről jöttünk, ahol egyértelműen csak lassan, vagy egyáltalán nem tűnik el a világ legrégebbi adathordozója, a papír. Más nevén a papír alapú adathordozó, az irat!

Logikus döntésnek tűnt, hogy a B2B szektorban már régóta tevékenykedő szakemberekként belevágunk a leselejtezett iratok biztonságos megsemmisítésébe.

Amikor még iratkezelő cégünk volt, akkor a magam részéről, mint vezető, sosem mertem harmadik félre bízni az iratok megsemmisítését, mert nem találtunk olyan megfelelő partnert, aki a magas elvárásainknak és követelményeinknek megfelelt volna. Emiatt mi magunk daráltunk, vagy felügyeltük a megsemmisítés folyamatát. Akkor is, és most is alaptétel számunkra, hogy a selejtezési folyamaton átesett és megsemmisíthető iratokat környezetvédelmi szempontoknak megfelelően újrahasznosításra kerüljenek.

Felmerült az kérdés is, hogy az iratok mellett hová kerül az a sok számítástechnikai adathordozó, amelyeken lévő tartalomra már nincs szükség? Mi lett a régi floppykkal, szalagos tárolókkal, illetve más egyéb magneto optiai drive-okkal? Ma is aktuális a kérdés: hová kerül az a rengeteg CD, DVD vagy winchester, melyeken még üzleti vagy személyes információk garmada tárolódik?

Ezekre a kérdésekre a mai napig kétséges válaszokat kapunk, ha jobban utána nézünk. Vagy a biztonság, vagy hulladékgazdálkodás és ez által a természetvédelem területén találunk félkész megoldásokat. Komplex szolgáltatást, mely konzekvensen áll a feladat megoldásához, nagyon keveset, vagy inkább szinte nem is találunk.

Mai üzleti világunk végtelen lehetőségei között kevés a konzervatív értelemben vett újdonság. Túltechnológizált világunkban a “divatos” üzleti ötletek között elveszik, hogy minek van valódi értelme. Olyan tevékenységet végezni, amivel a profit keletkeztetésén túl hozzá lehet tenni  a minket körülvevő világ jobbá tételében. Efféle felelősség és tenni akarás hajtott minket, amikor megszületett a gondolat: zúzzunk! A lehetőséget összefoglalóan így lehetne sűríteni egy szóban. És valóban, üzletet építeni, valamit újat létrehozni nem is lehet másképpen csak úgy, ha zúzunk.

Ötletből – melyet a hiány generált –  megvalósítás lett. Hogyan lehetne Magyarországon saját know-how kialakításával megoldani a kiselejtezett adathordozók biztonságos és környezetbarát megsemmisítését. Kidolgoztuk annak folyamatát, hogy az iratokon kívül, az egyre nagyobb számban keletkező elektronikus adathordozókat, leselejtezésüket követően, hogyan lehet biztonságosan megsemmisíteni. Kialakítottuk nem csak erre vonatkozó, hanem komplex biztonsági szolgáltatásainkat is, hogy ügyfeleink igényeit maximálisan kielégíthessük.

Környezetvédelmi oldalról neves és komoly tekintélyű szakemberektől tanultunk. Megértettük, hogy mit jelent a hulladékfeldolgozás felelőssége, miért van szükség ehhez a tevékenység végzéshez kötelező hatósági ellenőrzésre, engedélyekre. Ennek kapcsán megértettük, hogy mit jelent hulladék gazdálkodónak lenni. Bussines to Business szolgáltatóból hulladékkezelőkké is váltunk. Megtanultuk, hogy mit jelent hulladékkal kereskedni, szállítani, előkezelni. Európai és a magyar irányelvek mentén képet kaptunk arról, hogy szolgáltatásunk miként járul hozzá az újrafeldolgozáshoz, a hulladékból történő új termékek előállításához. Mint a környezetvédelem mellett elkötelezett és a jövő nemzedék létéért felelősséget érző magánemberek, cégünk tevékenysége során mindig elsődleges szempontnak tartjuk a hosszú távú fenntarthatóság követelményrendszerének maradéktalan betartását.

A piac, ahová kiléptünk szinte azonnal “rácsapott” az alternatívát kínáló, és gondosan megtervezett szolgáltatásra. Az igények növekedésével bővítettük tevékenységünket, melynek legfőbb célja az volt, hogy az irat- és adatmegsemmisítésben teljeskörű szolgáltatást tudjunk nyújtani.

Küldetésünknek tartjuk, hogy megrendelőink biztonságba érezzék a napi szinten keletkező szenzitív iratok munkaközi, és félkész, kinyomtatott példányainak gyűjtését, darálását, újrahasznosítását. Célunk, hogy ne a szemét kupacok között végezzék ezek a dokumentumok, alapot teremtve ezzel, hogy az adatok idegen kezekbe kerüljenek. Így a legrégebbi adathordozó, papír alapon, végülis hozzájárul környeztetünk fenntarthatóságához!

A magam részéről –  több év távlatából visszanézve – nagyszerűnek tartom üzleti modellünket, mivel amolyan win-win alapú üzlet, amelyből nagyon kevés a világon. Minden résztvevőnek fontos és hasznos előnyökkel szolgál, tehermentesítve a környezetünket. Újgenerációs hulladékkezelőként, és régi document-management szolgáltatóként büszke vagyok arra amit létrehoztunk, és egyre nagyobb sikerrel működtetünk. Kíváncsian várom, hogy mikor lesz a magánszektor részéről is felismerés, hogy személyes iratainkat ne szemétként, vagy égetni való hulladékként kezeljük. Remélem nincs messze ez a gondolat Önöktől sem!

Addig is, a magunk részéről: Zúzzunk!

 

SzNL

iratkezelés

A Datashred és az iratkezelés története – 1. rész

Újabb, kicsit könnyedebb hangvételű, de a szakmaiságot megőrző cikk sorozatunkban szeretnénk néhány szót szólni rólunk, a Datashredről és az iratkezelés történetéről, valamint mindazokról, akik ezt a céget vezetik, működtetik. Írhatnánk nagy szavakat: rólunk fognak szólni bejegyzéseink, akik dolgozói, vezetői, tulajdonosai vagyunk a Datashrednek, és gondolatainkat fejtjük ki ezekben. Valójában azonban csak annyi a cél, hogy amikor megkeresnek minket – bármilyen céllal is -, akkor tudják, kik vagyunk, honnan jöttünk, mit csináltunk, és csinálunk jelenleg itt Magyarországon.

In Memorian: Archirex Iratkezelő Kft. (2001-2015) .

A kezdetek kezdete

2001-ben indult minden, hárman voltunk és egy raktár. Előtte mindhárman a felszámolt és végelszámolt cégek irattári anyagainak kezelésében gyakoroltunk, és akkor még csak álmodtunk arról, hogy milyen is lesz, ha saját “igazi” iratkezelő cégünk lesz. Nagyon nehéz évek jöttek, mert az ötlet csak nagy “nehezen ment át” a vállalati döntéshozók kobakján. Miért adnám én oda az irataimat egy idegennek, hogy Ő kezelje? Rengetegszer hallottam ezt a kérdést. Nehezítette a dolgunkat, hogy ekkor még csak körülbelül 25 évesek lehettünk. Éppen ezért többször is előfordult, hogy olvasó szemüveget vettem fel egy-egy üzleti tárgyalásra, hogy öregebbnek, bölcsebbnek, meggyőzőbbnek tűnjek az idősebb vállalati vezetők szemében. Egy biztos: a kétezres évek elején nem voltak még  szépen csengő varázs szavak, mint start-up  vagy fiatal vállalkozó

Minden megy magától

Aztán történt valami, ma sem tudom pontosan mikor és hol, de hatalmas áttörés volt. 2004 vége és 2006 között vettük észre, hogy irattárunk kezd megtelni az általunk tárolt és kezelt iratokkal. Hirtelen elkezdtünk növekedni: szükségünk lett már két teherautóra, önálló ipari megsemmisítő üzemelt a raktár egyik elkülönített részében, adatrögzítő munkatársak ütötték a billentyűket, bőszen nyomtatva a nyilvántartásba vett iratok és dobozok vonalkód-azonosítóit. A hirtelen fejlődés és új projektek sok megoldandó feladatot és sok feszültséget szült. Eszünkbe sem jutott azon gondolkodni, hogy miként is legyen tovább. Minden jött “magától”, és minden magától értetődően történt. Fejlődtünk és haladtunk előre. Nevünk lett a dokumentum-kezelés piacán.

Digitális forradalom

Majd ahogy mi, úgy a dokumentumkezelési szakma is átalakult, szövetség jött létre, és külön ágazatokba sorolódtak a dokumentumkezeléssel foglalkozó cégek. Voltak, akik csak “rendeztek”, voltak akik már iratokat is tároltak, és voltak a bátrabbak, akik szabályzatokat frissítettek és hoztak létre a semmiből. Külön kasztba éreztették magukat azok, akik a dokumentum-management digitalizálási részén dolgoztak. Varázsszavak hangzottak el, és az egyik kedvencem a mai napig is jól csengő “papírmentes iroda”.

A történetün írása közben sok minden jut eszembe, amin ma már csak jókat mosolyoghat az Y és Z generáció. Például az akkor kezdődő internetes üzleti levelezésben mindenki kinyomtatta az összes be- és kimenő e-mailjét… tintasugaras nyomtatón! Rengeteg papír, nyomtatópatron, elektronikus adathordozó – Floppy, CD, DVD – került felhasználásra azokban az időkben. Borzasztó mértékeket öltött a lézernyomtatók megjelenésével a további papír pazarlás.

Persze ez akkor nem volt számunkra rossz hír, mivel a nagy volumenben keletkező irat- tömeg alátámasztotta szakmánk létjogosultságát, és gyors ütembe tudtunk, illetve kellett fejlődnünk.

Az Iratkezelő

2008-ban már 140 fő volt az átlag alkalmazott létszámunk, az általunk menedzselt és bérelt irattári területek meghaladták a 10.000 négyzetmétert. Teherautó flottánk, digitalizáló, adat rögzítő- és megsemmisítő üzemünk is volt. Szakértő csapatunk folyamatok kidolgozásával és újratervezésével nevet szerzett a vezető  szaktanácsadó cégek között is.  Ekkorra már mindenkinek egyértelmű volt, aki minket keresett: mi lettünk “az Iratkezelő!”. Az irattároló dobozok oldalain is feltüntettük ezt, a magunkat definiáló két szót. Büszkén viseltük munkaruháink logóin is ezt a jelzőt, hiszen minden, ami iratkezelés, abban mi otthon voltunk. Nemzetközi piacokon való megjelenésről kezdtünk el gondolkodni, és kitekintve a nyugat-európai gyakorlatra meglepődve tapasztaltuk, hogy ez a szakma hol is tart valójában.

Tevékenységünket támogató szoftvert lehetett volna (rettentően sok pénzért) venni, és további úgynevezett magas-raktárakat kellett létrehozni. A beruházási nyomás a fejlődés okán igen nagy volt. Lépni kellett, és versenyt tartani azzal a céggel, aki a világon a jelenleg is legnagyobb a records- és dokumentum management területén. Ahogy addig is, akkor is a fejlődés mellett döntöttünk.

Egy fejezet lezárása

2009 – Még csak éppen hogy birtokba vettük a legújabb raktárat. A saját fejlesztésű, records-management szolgáltatásokat irányító szoftverük pedig éppen a web-alapú szolgáltatásokkal bővült. Minden megrendelőnk egy időben kiírta az új pályázatot, tendert. Akik mellettünk álltak egyértelmű üzenetet közvetíttek. Engedjétek el a jelenlegi díjatok 50%-át!: így indult az alku… A legtöbb megrendelést – komoly engedmények árán – sikerült megtartani, de az addig lefektetett üzleti számok már nem tudták tartani a cég rentablitását. Emlékszem, hogy milyen és mennyi próbálkozáson estünk túl, hogy megmeneküljünk, és tovább tudjuk vinni a nevet, a márkát, a piacot. A végén beláttuk eddig volt és nincs tovább.

2001 01. 10-én alapítottuk, és 2010. 11. 01-én eladtuk. Az egyetlen komplex és magyar tulajdonú irattári szolgáltató cég volt, ami egy korrekt megállapodással egy nemzetközi szolgáltató tulajdonába került. Még 5 évet vegetált, majd 2015-ben végső búcsút vettek tőle. Emlékét még páran őrizzük. Esetleg levéltári kutatómunkában még előkerülhet a neve, talán majd egy mondatban, vagy szóban megemlíti valaki, valamikor.

Lebegés a semmiben

2010 utáni években sokszor éreztük úgy, hogy nélküle a lét csak lebegés a semmiben. Azonban a mai eszünkkel megfogalmazva már tudjuk: nélküle és feláldozása nélkül nem lettünk volna képesek megújulni, teljesen más szakterületekre specializálódni. Vele együtt talán nem is jöhetett volna létre mostani “cégcsaládunk”, amely az új korszak új igényei felé nyitott. Vele és védőszárnyai alatt lehet már “begyepesedett öregek” lennénk, és sötét raktárak, búgó szkennerek árnyékában várnánk a jövőt.

Az Archirex Iratkezelő Kft nekünk a minden volt. Tartást, tudást és tapasztalatot adott. Hitet a jövőbe. Ha nem lett volna, akkor ma nem lennénk azok, akik ma vagyunk. Mindig büszkén és szeretettel gondolunk rá, és azokra, akikkel közösen működtettük dicső éveiben!

 

újrahasznosítás

Újrahasznosítás – 5. rész

Újrahasznosítható termékek, avagy az újrahasznosítás lehetőségei

Az újrahasznosítás témájában készített cikksorozat befejező részében szeretnénk olyan megoldásokat illetve lehetőségeket bemutatni, amelyek kizárólag újrahasznosított alapanyagokat használnak fel, valamint ebből készülnek napi használatos termékek.

Ugyan még mindig elég alacsony az újrahasznosított termékek aránya, azonban jó hír, hogy egyre több vállalat szorgalmazza ezen alapanyagok felhasználását termékük előállítása során. Azt gondolom, hogy az emberek igazából bele se gondolnak, illetve meg se nézik, hogy az adott termékek másodlagos nyersanyagból készült e vagy sem, pedig rengeteg ilyen termékkel találkozhatunk a hétköznapokban. Számos területen találkozhatunk ezen termékekkel, ezek közül a legfontosabbak: építőipar, mezőgazdaság, háztartási termékek, sőt a művészeti ágban is találkozhatunk ilyen termékekkel. A teljesség igénye nélkül néhány példa az előbb említett ágazatokból:

KÖNNYŰBETON: Hungarocell (PS=polisztirol) hulladék újrahasznosításával könnyűbetonhoz adalékanyag készíthető. Így a könnyűbeton zaj-, hő- és rezgésszigetelő tulajdonságai kiválóak lesznek.

CSEREPEK, LÁDÁK: Vegyes műanyag hulladékból készülnek, ezt a különös színük is jelzi. Áruk alacsony. Vannak olyan termékek, amelyeket csak egyszer használnak fel, így ezek gyorsan visszakerülnek a hulladék körforgásba.

STRANDLABDA, ÚSZÓGUMI: Színek szerint visszagyűjtött és feldolgozott hulladékokból készülnek, ezért sokféle, és az eredeti elsődleges anyagnak megfelelő tulajdonságú termék állítható elő.

BAKELITLEMEZBŐL ÓRA: elhasznált lemezeink következő életükben lehetnek akár tetszetős faliórák is. Készítőjük már gitár alakú mp3-lejátszókat és egyedi fülbevalókat is készít bakelitlemezből!

KARTONBÚTOR: Egyedi, kézi munkával készített kartonbútorok, lámpák és vázák készülnek újrahasznosított papírból, melyek komplex megoldást kínálnak a lakberendezésben. Egyedi kiállítási standok kivitelezésében új életstílust közvetítenek, és észrevétlenül is környezettudatos gondolkodásra inspirálják használójukat. Teherbírásuk is kiváló.

 

Több program is indult már, amelyek az újrahasznosítást témáját dolgozzák fel, ezzel közelebb hozva az embereket környezetünk megóvására.

A Hulladékból Termék környezetvédelmi kiállítás nem csak a a szelektív hulladékgyűjtés eredményét mutatja be, hanem a hulladék teljes életútját, valamint az EU-s és hazai szabályozásoknak megfelelő hulladékpiramis 5 lépcsőjét is bemutatja.

Az kiállítók kidolgoztak egy nevelési-pedagógiai módszertant is, amely során a látogatók tárlatvezetésen keresztül ismerik meg a környezetvédelem, újrahasznosítás, tudatos vásárlás, komposztálás témaköreinek legfontosabb (és a hétköznapokban is alkalmazható) fogalmait, praktikáit.

A kiállításon már az első pillanattól kezdve láthatjuk, hogy installációi is újrahasznosított papírból készültek. Közismert, hogy a papír a legnagyobb mennyiségben újrahasznosításra kerülő hulladék, ismételt feldolgozása során például csomagolóanyagok, és irodai-, és egészségügyi papírok készülnek, de művészeti alkalmazása is figyelemreméltó!

A műanyag hulladékok hasznosításával készült termékek alkotják a kiállítás legszínesebb és legváltozatosabb részét, mert ezekből készül a legtöbbféle újrahasznosított termék.

A szelektív hulladékgyűjtés fontossága mellett kihangsúlyozzuk a hulladék megelőzés óriási szerepét is, ami drasztikusan csökkentheti a szeméttelepekre kerülő szemét mennyiségét. Ékes példája ennek az otthoni komposztálás, amivel 30-50%-kal is csökkenthető a háztartási hulladék mennyisége!

Az alumínium italos dobozok hasznosítása is bemutatkozik, melynek külön érdekessége a londoni metró szellőzőventillátorának itthon gyártott alkatrésze, ami az általunk elfogyasztott üdítők és sörök dobozából készül. Emellett említésre méltó, hogy a teherautók fém alkatrészei is mind hulladékból vannak!

A Hulladékból Termék kiállítás a lakosság ismeretterjesztését, környezeti nevelését szolgálja. Ezt a szemléletformáló munkát segíti a pedagógusokat segítő oktatófilm is. Ez az oktatási anyag Berlinben elnyerte a Comenius-EduMedia kitüntetést, ami a multimédiás oktatási termékek egyik legfontosabb elismerése.
Bízom abban, hogy cikkünk tovább ösztönzi a lakosságot arra, hogy mindent szelektíven gyűjtsön otthon, mert mint látható, igenis van értelme, így rengeteg nyersanyagot sprórolhatunk meg, és környezetünk megóvásáért is sokat tehetünk.

 

kzs

újrahasznosítás

Újrahasznosítás – 4. rész

Megdöbbentő tények az újrahasznosítás témájában

Cikksorozatunk korábbi részeiben egy átfogó képet adtunk arról, hogyan működik a szelektív hulladékgyűjtés, valamint az újrahasznosítás. Közvetlen környezetünkben pozitív változások tapasztalhatóak, ugyanis egyre többen használják a szelektív hulladékgyűjtőket, vagyis oda figyelnek arra, hogy szétválogassák a háztartási hulladékot. De vajon ez a tapasztalat egy valós globális kép részét képezi?

A műanyag hulladékokkal kapcsolatos sokkoló tények

A legújabb kutatások sokkoló tényeket közöltek: a tengeri madarak 90%-ának emésztőrendszerében műanyag-darabokat találtak, ugyanis a vízben széttöredezett műanyag hulladékot a madarak élelemnek nézik és megeszik. A műanyag szatyrok, ételes dobozok és más hulladékok pedig hanyagság miatt kerülnek az óceánokba. Az utcákon eldobott szemetet összegyűjti az esővíz, majd a lefolyókon keresztül a városi csatornarendszerbe kerül, ahonnan a folyókba, majd a tengerekbe ömlik. A tengerekben és óceánokban helyenként olyan nagy mennyiségben van jelen műanyag hulladék, hogy a csendes-óceáni áramlásoknak köszönhetően összesűrűsödő néhány szemétsziget mérete egy-egy USA-beli tagállaméval azonos.

Ezt a sokkoló tényt növeli a davosi Világgazdasági Fórum (WEF) jelentése, mely szerint olyan nagy a műanyag népszerűsége, hogy az elmúlt 50 évben meghúszszorozódott világszintű műanyagtermelés még tovább fok fokozódni. Az előrejelzések szerint a jelenlegi termelés megháromszorozódik (1124 millió tonnára növekszik) a következő 20 évben. További megdöbbentő tény, hogy világszerte a műanyag hulladékok mindössze kb. 14%-a kerül csak be a szelektív hulladékgyűjtés rendszerébe. Ez az arány rendkívül alacsony, hiszen a papír 58%-a, a fémeknek pedig 90%-a kerül újrafelhasználásra.

“Az első felhasználás után, a műanyag materiális értékének 95 %-a, vagyis 80-120 milliárd dollárra becsülhető összeg elvesztődik a gazdaság számára,” áll a WEF jelentésében, amely 180 szakértővel készült interjún és 200 másik jelentés összesítésén alapul.

Papírhulladékok a világban

Tudta, hogy 1 tonna papír előállításához legalább 2 – 3,5 tonna fára van szükség?

A fakitermelésnek igen jelentős környezeti hatásai vannak:

  • az erdőben lévő állatok természetes élőhelyei csökkennek
  • táplálékláncok egysége omolhat össze
  • csökken a párologtatás, emiatt pedig a vízforgalom is változik
  • jelentős mértékben gyorsul az elsivatagosodás
  • fokozódik a talajerózió
  • növekszik a vízfelhasználás a fehérítés technológiája miatt. A papírmalmokból rengeteg vegyi anyagot engednek a vizekbe.

Megdöbbentő tények a világ papírfelhasználásáról:

  • Az EU-ban évente átlagosan 170 kg papírt használunk el fejenként.
  • Az Amerikai Egyesült Államokban ez az arányszám már 340 kg/fő/év.
  • Világviszonylatban ezen rengeteg papírmennyiségnek csupán 60-70%-a kerül újrahasznosításra.

Az óriás mennyiségű papírhulladékok legnagyobb része a csomagolásból származik, bár dokumentumaink nagy része is még mindig papír alapú, vagy gondoljunk az írott és nyomdai anyagok számtalan különbözõ formájára.

Az italos kartondobozok hova tartoznak a szelektív hulladékgyűjtés folyamatában?

“- Hogyan gyűjtsem szelektíven az italos kartondobozokat? Melyik konténerbe dobjam?” – a kérdés jogos, hiszen megfelelő információk nélkül nehezen dönthető el az italos kartondoboz kiléte. A lakosság bizonytalansága a választ illetően a Tetra Pak Hungária Zrt. és a GfK Piackutató Intézet által végzett felmérésekből is kimutatható. Utóbbi szerint a megkérdezettek 81,6%-a vélte úgy, hogy az italos kartondoboz is szelektíven gyűjthető és újrahasznosítható. Azzal azonban általában nem voltak tisztában az emberek, hogy ennek az összetett csomagolásnak az elemei könnyen szétválaszthatók, és külön-külön is újrahasznosíthatók. Jelenleg – bár a tendencia növekszik – Magyarországon 100-ból mindössze 23 darab italos kartondobozt gyűjtünk vissza szelektíven.

Az italos kartondobozok nagyobb részben papírból készülnek, azonban tartalmaznak műanyag és alumínium rétegeket is. Épp ezért jelenleg nincs egyértelmű válasz a fenti kérdésre, ugyanis Magyarországon régiónként eltérő, melyik szelektív gyűjtőedénybe kell helyezni. Budapesten és Győrben papír hulladéknak, másutt jellemzően műanyag hulladéknak számítanak az italos kartondobozok.

Kávés pohár, avagy az italos kartondobozok egyik elkülöníthető fajtája

Tudta, hogy a vezető világmárkává fejlődött kávéházláncok úgy próbálnak az ökotudatos fogyasztók kedvében járni, hogy elvitelre szánt poharaikat újrahasznosíthatónak tüntetik fel, pedig legtöbbször szó sincs erről?

A kávéház-hálózatok évente mintegy 54 millió poharat használnak fel. Általánosságban véve nem elég környezetbarátok az eldobható kávés poharak, mert a belsejébe felvitt műanyagréteg alkalmatlanná teszi arra, hogy könnyen feldolgozhassák őket.

Tények ezzel kapcsolatban:

  • a használt kávés poharak 99,8% -a a kommunális szemétbe kerül,
  • csak Angliában évente összesen 2,5 milliárd darab kávés pohár kerül a fogyasztókhoz, aminek kb. 0,25%-a kerül csak újrahasznosításra,
  • a Greenpeace adatai szerint percenként nagyjából 5000 kávés poharat dobunk el világszerte.

Az angliai példát megragadva általánosságban elmondható, hogy Angliában egy gyorséttermi lánc poharainak kétharmada a szeméttelepeken végzi, holott fogyasztóként azt látjuk, hogy mindent teljesen szelektíven válogatnak, de mégse kerül az aztán újrahasznosításra.

Ezek a számok és tények azért is meglepőek, mert létezik alternatíva a könnyen újrahasznosítható kávéspoharakra. Martin Myerschough tervezetében eleve újrahasznosított papírból készülnek az új kávés poharak, valamint az általa használt belső műanyag réteg könnyedén leválik a feldolgozógépbe való bekerüléskor. Myerschough szerint találmánya révén évente 25 000 tonna papír szeméttelepekre kerülését lehetne elkerülni. További érv az újonnan fejlesztett kávés pohara mellett, hogy előállítási költsége megegyezik a manapság használtak gyártási költségeivel. Miért lenne jó a környezetnek, ha minél kevesebb kávés pohár kerülne a szeméttelepekre? Csökkenhetne az üvegházgáz-emisszió. Az erjedő szemét metánt bocsát ki magából, ami 22-szer erősebb üvegházhatással bír, mint a szén-dioxid.

Sorozatunk következő részében ökobarát megoldásokat, újrafelhasználási lehetőségeket mutatunk be.

újrahasznosítás

Újrahasznosítás – 3. rész

Az újrahasznosítás szemlélete Magyarországon

Újrahasznosítás témában íródott előző cikkünkben értekeztünk arról, hogy Magyarország kötelezettséget vállalt 2020. december 31-ig, hogy a lakosság által termelt üveg-, műanyag-, papír- és fémhulladék legalább fele mindig újrahasznosításra kerül. Vajon van realitása ennek a vállalásnak, vagy csak egy szép álom marad?

Manapság a legtöbb hulladék egyértelműen a csomagolásból származik, aminek jelentős része papír. Ugyan ennek örülnünk kellene, azonban sem a lakosság, sem a magyarországi cégek és vállalatok nem igazán fordítanak megfelelő figyelmet arra, hogy a keletkezett hulladékot szelektíven válogassák szét. Sokan még mindig mindent a kommunális hulladékba dobnak, ami aztán szelektálás nélkül az égetőkben semmisül meg. Viszont jó hír, hogy egyre több cég – nyomdák, irodaházak, társasházak szolgáltatói stb. – törekszik arra, hogy az újrahasznosítható hulladékát külön válogassa, ezzel támogatva környezetünk megóvását.

Az újrahasznosítás kapcsán alapvetően az jelenti a problémát, hogy a mai magyar társadalomban még nem alakult ki az a fajta szemlélet, hogy amit lehet, válogassunk külön. Nincs meg az az otthonról hozott érték, ami ezt szorgalmazná, hiszen a köztudatban ennek jelentősége még csak 10-15 évvel ezelőtt került be. Ezáltal nemcsak az idősebb korosztálynak, de a mai fiataloknak is csak egy önkéntes választás, hogy erre oda figyel-e vagy sem. Épp ezért az újrahasznosítással kapcsolatos értékeket egyelőre máshonnan kell beszerezniük a fiatalabb generációknak. Elsősorban az iskolákban nagy figyelmet kellene fordítani a környezettudatosságra való nevelésre, fel kell hívni a figyelmet ennek fontosságára, valamint egy általános képet kell átadni az újrahasznosítás folyamatáról.

Korábbi években nem keletkezett a mai mennyiségekkel összemérhető hulladék és szemét. Ezzel szemben manapság gyakorlatilag elönti bolygónkat a szemét, aminek viszont nagy része újrahasznosítható. A megoldás érdekében sokkal nagyobb hangsúlyt kell fordítani a tanításra, fórumokat szervezni, plakátokat kihelyezni, tudatosan és tudatalatt is jelen lenni.

Az újrahasznosítás problémája kétféle szemszögből is jelen van hazánkban. Mivel a keletkezett hulladék legnagyobb része papír, így talán ezzel érdemes leginkább foglalkozni. A vállalkozások oldaláról az a legnagyobb probléma, hogy Magyarországon jelenleg alig van papírfeldolgozó üzem. Dunaújvárosban kizárólag hullámkartonnal foglalkoznak, míg más kis cégek pedig csak higiéniás termékeket állítanak elő kis mennyiségben. Így a szelektált papírhulladékot a legtöbb kereskedő külföldön értékesíti, amiből így az ország szinte semmit se profitál.

Másik oldalról a magánemberek sem elégé motiváltak a szelektív hulladékgyűjtésben, mert utána csak a baj van vele: hova vigye, kinek adja, túl messze van a gyűjtősziget, vagy vidéken szinte egyáltalán nincs. Ugyan a fővárosban már szinte minden lakóközösségben találni szelektív hulladékgyűjtő kukákat, azonban még mindig sokan nem használják ki ezeket. Akik pedig használják, sokszor nem rendeltetésszerűen teszik, például elfelejtik kisebbre összenyomni a papírdobozokat, így a tárolók kapacitása kb. a felére csökken. Mivel több hulladék számára nincs hely, így végül ezek az emberek is a kommunális szemét közé dobják az egyébként újrahasznosítható anyagokat.

Tudja Magyarország valóban teljesíteni vállalását? Ön tesz valamit az újrahasznosító ipar fellendítése érdekében?

újrahasznosítás

Az újrahasznosító ipar részei a papíron túl

Az előző cikkben bemutatásra került, hogy miért és mennyire fontos a papír újrahasznosítása. Azonban nem ez az egyetlen felhasználható alapanyag, amiből nyersanyag, végül új termék állítható elő. Hasonló fontossággal bír a műanyag, a fém, az üveg, valamint a textil szelektív gyűjtése és újrahasznosítása is.

Az üveg szelektív gyűjtése és újrahasznosítása

Hivatalosan két nagy típus szerint szelektálják az üveghulladékot:

  • Fehér üveg: Tiszta, kiöblített italos és egyéb, a háztartásban már feleslegessé vált, színezetlen üveg. Például átlátszó befőttes üveg.
  • Színes üveg: Bármilyen színezett üveg (zöld, barna, sárga stb.) ide sorolandó. Például parfümös üvegcsék, sörös üvegek stb.

Ma az üveggyártás mintegy 90%-át az úgynevezett nátronüveg adja. Tulajdonképpen csak a speciális üvegek képzik a kevés kivételt. Az üveggyártáshoz sokféle különböző nyersanyagokat használnak fel, azonban a törtüveg akár az olvadék 90%-át is alkothatja. Ez lehet újrahasznosított vagy selejt üveg egyaránt. Egyre több üveget hasznosítanak újra üveglapokként, autóablakként vagy üvegpalackként, ahol az újrahasznosított anyag 30-60%-a lehet. Ezzel nyersanyagot és energiát spórolnak, mivel a törtüveg könnyebben olvad, mint a keverék.

A fémhulladékok szelektív gyűjtése és újrahasznosítása

A fémhulladék újrahasznosítása tartós ipari nyersanyagforrást biztosít, mivel végtelen ideig újra feldolgozható. A fémhulladék reciklálását tehát csak a kívánt elemek kinyerési és szétválasztási technikái korlátozzák. A fémhulladék hozzáférhető, folyamatosan újratermelődő forrást jelent. Nagyon fontos volna ezek szelektív gyűjtésének szélesebb körű elterjedése, mert a gazdaságba történő visszaáramoltatásuk igen jelentős energiamegtakarítást eredményez.

Fontos kiemelni, hogy fémhulladék vasdarabok és lemezek mellett sok csomagolódoboz (pl. üdítős, sörös, konzerves fémdoboz) és a háztartási kis fémhulladékok (például evőeszközök) leselejtezéséből, kidobásából is keletkezhet. Külön iparág épült például az alumínium italos dobozok feldolgozására.

Az alumínium italos dobozok először gépi és kézi válogatáson esnek át, majd a bálázásra kerülnek. A mágnesezhető vasat óriási mágnesek segítségével választják szét a nem mágnesezhető alumíniumtól. A megtisztított fémdarabokat kohókban beolvasztják és szállítható rudakba öntik. Az újrahasznosított fémhulladékokból készülhet például újra italos doboz vagy akár járműalkatrész is.

A textil hulladékok szelektálása és újrahasznosítása

Viszonylag régóta léteznek már kihelyezett gyűjtőkonténerek a megunt és elhasznált ruhák részére. Ezeket szakemberek gondosan átvizsgálják, és a még használható ruhákat a rászorulóknak adományozzák, a többi pedig újrahasznosításra kerül.

A textil alapanyaga lehet természetes növényi eredetű (pamut, len, juta), lehet természetes állati eredetű (gyapjú, hernyóselyem), ásványi eredetű (azbeszt), lehet mesterséges szerves eredetű (regenerált, szintetikus), vagy mesterségesen szervetlen eredetű (üvegszál).

A textilhulladékok szelektív gyűjtése egyre szélesebb körben működik Magyarországon, igaz, ezen anyagok újrafeldolgozását csak pár cég látja el. A két legnagyobb hazai feldolgozó a felvásárolt hulladékból fonalat és ipari vattát állít elő. Ezzel szemben Kínában a szelektíven gyűjtött műanyag palackokból szálhúzással poliészter szálakat készítenek, amiből végül polárpulóvert, bélést, esernyőt, vagy cérnát készítenek.

A műanyag hulladékok szelektált gyűjtése és újrahasznosítása

A műanyagokat természetes anyagokból (kőolaj, szén, földgáz és növények) kémiai szintézisek útján állítják elő. Azonban a biológiai átalakulás miatt a természetbe már nem visszaforgathatók, sőt, kifejezetten károsítják azt.

A papír után a második legfontosabb újrahasznosítható alapanyag. Alapvetően az üdítős, ásványvizes PET-palackokat szokás külön gyűjteni, de anyagosztály szempontjából a különféle háztartási flakonok és azok lecsavart kupakjai, a háztartásban előforduló tiszta fóliák (szatyrok, tasakok, csomagoló fóliák) is műanyag hulladéknak tekintendőek. Így a PET-palackok mellett ezek is felhasználhatóak az újrahasznosításhoz, mint alapanyag.

A beérkezett műanyag hulladékok anyagtípustól függően kerülnek az előkészítő üzemben feldolgozásra, illetve indokolt esetben a feldolgozást megelőzően utóválogatásra. Az újrahasznosítás első fázisa az ún. agglomerálás, mely során ledarálódik a hulladék anyag. Közvetlen előtöréssel indul a nagyobb, keményebb típusú, szilárd műanyag hulladékok újrahasznosításának első lépése (pl. hordók, kannák), s csak ezt követően kerül sor a darálásra.

A műanyag hasznosítás második fázisa az előkészítő üzemben létrehozott félkész anyagok granulálásra való előkészítése. A megfelelő minőségű, újrahasznosított műanyag re-granulátum előállításához, az üzemben használatos receptúrák szerint, mesterkeverék illetve egyéb adalékanyagok felhasználásával történik a megkeverés, vagyis a homogenizálás. Ennek elsődleges célja, hogy a legyártandó re-granulátum azonos fizikai tulajdonságokkal rendelkezzen, amely a későbbi késztermék gyártás szempontjából elsődleges fontosságú.

A csigás extruder gépeken a homogenizált szárazkeverék megömlesztett állapotban kerül feldolgozásra. Ennek végső állomása a darabolóval konfekcionált re-granulátum (HDPE, LDPE, PP, PS), mely csomagolást követően alkalmassá válik – mint újrahasznosított műanyag – késztermék legyártására az ezt megvásárló műanyag feldolgozóknál.

A magyarországi törekvések az újrahasznosítás előlendítésére

Magyarország Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára még 2014-ben hívta fel a figyelmet a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. Törvény egyik záró pontjában foglaltakra egy zalaegerszegi üveghulladék-feldolgozó avatóján, hogy hazánk szeretné elérni 2020. december 31-ig, hogy a lakosság által termelt üveg-, műanyag-, papír- és fémhulladék legalább fele mindig újrahasznosításra kerüljön. Ugyanakkora arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió ez irányú tervezete még ambiciózusabb. Eszerint a cél az, hogy 2025-re ne legyen semmilyen újrahasznosítható hulladék a lerakókban elhelyezve, vagyis, minden anyagában hasznosítható hulladékot szelektíven, újrahasznosítás céljából kell gyűjteni.

Vajon Magyarország eléri ezt a célt a kitűzött időpontig? Létezik már, illetve lesz majd ekkora kapacitás a keletkező hulladék feldolgozására? A cikksorozat következő részében foglalkozunk ezzel a kérdéssel is.

papír újrahasznosítás

Újrahasznosítás – 1. rész

A papír újrahasznosítás fogalma

Általánosságban az újrahasznosítás gyűjtőneve mindazon tevékenységnek, melynek célja, hogy

  • az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat nyersanyaggá alakítsa át, és
  • olyan másodlagos, újrahasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a természetes anyagok felhasználásának csökkentését.

A papír újrahasznosítás folyamatát könnyebb megérteni, ha az angol kifejezés – recycling – értelmezéséből eredeztetik. A recycling szó jobban kifejezi, hogy az anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, mégpedig a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag folyamat mentén.

A szelektív hulladékgyűjtés fontossága a papír újrahasznosítás folyamatában

A hulladékok szelektálása azt jelenti, hogy a keletkező papír, fém, üveg és műanyag hulladékot különválogatva gyűjtik. A hulladékok szelektálása megtörténhet már otthon és alapvetően 4 kukába gyűjtve fajtánként a szemetet, vagy a hulladékok szétválogatása történhet közvetlenül a szelektív gyűjtőszigeteknél. Mindkettő időigényes folyamat, azonban a szelektív hulladékgyűjtés alapját képezi. Lényege, hogy a különböző újrahasznosítható hulladékok semmiképp se kerüljenek a kommunális hulladéknak számító “vegyes kukába”, majd később a “szeméttelepre” a nem újrahasznosíthatókkal együtt, hanem egyértelműen a szelektív hulladékgyűjtőbe kerüljenek azonnal. Ez azért fontos, mert a legtöbb hulladék – különválogatva – anyagában újrahasznosítható, vegyesen viszont csak növeli a szeméthegyet és környezetszennyező hatással is bír. Az újrahasznosítás során az összegyűjtött anyagból új anyagot hoznak létre, ezáltal elősegítve az erőforrások megóvását.

A szelektív hulladékgyűjtés a papír újrahasznosítás és előállítás több ok-okozati összefüggés miatt is kiemelkedő jellegű környezetvédelmi szempontból. Ugyanis a papír előállításához a régi papír újrafelhasználása sokkal környezet barátibb megoldás, mint az újbóli fakivágások. A tömeges fakivágások további következményekhez vezethetnek pl. talajerózió, szén-dioxid felhasználás csökkenése, csökkenő természetes oxigén előállítás a természetben stb.

A papír előállítása újrahasznosítás nélkül és újrahasznosítással, számokkal alátámasztva

Ha a papírt fából gyártják, 1 tonna fehér papír előállításához szükséges anyag és energia a következők:

  • 417 m³ víz,
  • 1700 kg fa (kb. 15-17 fa),
  • 717 kWh energia,
  • 181 kg mészkő,
  • 87 kg kén,
  • 6 tonna gőz,
  • 60 kg klór.

Az előállításra felhasználhatnak egyéb cellulóztartalmú anyagokat, például szalmát, rongyot, hulladékpapírt, stb.

Ezzel szemben figyelemreméltó tény, hogy 1 tonna hulladék újságpapírból 12 kifejlett fa anyagának megfelelő papír állítható elő papír újrahasznosítás folyamatával. Másképpen megközelítve, egy tonna papír újrahasznosítása 17 db fa, 26 m3 víz, egy szeméttelepen 2,3 m3 hely, illetve 320 liter olaj, továbbá 4100 kWh (14 GJ) villamosenergia megtakarítását jelenti. Ezek az erőforrások elegendőek egy három hálószobás európai ház egy éves ellátására.

Továbbá elgondolkodtató az is, hogy manapság a papírfelhasználás 41%-a már a csomagoló anyagok előállításához köthető. A papírgyártás felelős a kivágott fák kb. 35%-áért és a világ gazdasági össztermékének 1,2%-át adja. A papír tehát még mindig a hulladék legnagyobb komponense, a szeméttelepek összetételének 40%-át adja.

adatvédelem

Adatvédelem elméletben és a gyakorlatban

Személyes adataink, mint hulladék?

Az adatvédelem napjainkban fontosabb, mint valaha. Az elektronikus adatszolgáltatás nagy teret hódított a szolgáltatási szektor területén, azonban ez a papír alapú dokumentumok használatát nem tudta kiszorítani.

Nap mint nap találkozni papír alapú dokumentumokkal, például szolgáltatások szerződései, számlák, orvosi papírok, és így tovább. Ezek mind olyan iratok, amelyek kevesebb vagy több személyes adatot tartalmaznak. Ki látná szívesen ezeket a szemétben, nem törődve az adatvédelem alapvető szabályaival?

Általános elvárás, hogy a cégek, a dolgozók és harmadik felekről szóló, bizalmas adatokat az adatvédelmi törvényeknek megfelelően kezelje. Magánszemélyként azonban hajlamosak vagyunk erről megfeledkezni, vagy már sokkal kisebb az adatvédelem iránti elvárásunk. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a magánszemélyek a bizalmas információit tartalmazó irataikat egy ideig megőrzik otthon, azonban egy nagyobb selejtezés és takarítás során végül a szemetesbe dobják azokat. Az érvek általában a „már nincs rá szükség” magyarázat köré csoportosulnak, például régi és használhatatlan számla, lejárt szerződés stb. Jobb esetben ezek a szelektív hulladékgyűjtőbe kerülnek, azonban legtöbbször a többi kommunális hulladék között lelhetőek fel.

Az adatvédelem kikerülését és semmibevételét igazolja egy 2013-ban készült felmérés, amelynek keretein belül egy hulladéktelep 763 kilogrammnyi szelektíven gyűjtött papírhulladékát nézték át. A megvizsgált papírhulladék mennyiségéből 173 kilogramm bizalmas jellegű, visszaélésre alkalmas információt tartalmazó irat került elő. A hulladék nagy része (135 kilogramm) összesen 9 vállalattól származott. Emellett a hulladékok közé nagy számban kerültek lakossági iratok is, például bankszámlakivonatok, szolgáltatói számlák és értesítők, csekkek, adó- és orvosi papírok stb. Elrettentő tény, hogy egy öttagú család teljes profilja összeállítható lett volna a róluk fellelt dokumentumok alapján.

Az adatvédelem és az iratmegsemmisítés magánszemélyként is fontos

A dokumentumokon fellelhető, bizalmas információkkal való visszaélés leghatékonyabb megakadályozása, ha a feleslegesnek titulált papírokat és adathordozókat a kidobás helyett fizikailag megsemmisítik. Magánszemélyként az iratok megsemmisítése otthon történhet elégetéssel, vagy iratmegsemmisítő használatával apró darabokra kell zúzni azokat. Sajnos a háztartásokban használt általános iratmegsemmisítő csak igen kis mértékben aprítja fel a papírt, így a dokumentumokon szereplő információk bármikor rekonstruálhatóak. A háztartási iratmegsemmisítő gépeknél ráadásul magas a meghibásodás lehetősége is, például elakad a papír, egyszerre csak néhány lapot tudnak ledarálni stb.

A cégek tekintetében régóta létezik kiszervezett adatmegsemmisítés a céges adatvédelem érdekében, erre specializálódott vállalatokkal és nagy teljesítményű gépekkel.

A magánszemélyek számára igazi megoldást egy közösségi iratbegyűjtési lánc, egyfajta “Public Waste Shredding Collect” kialakítása hozhatja meg a közeljövőben. Ennek lényege, hogy nagyobb csomópontoknál – pl. bevásárlóközpontoknál – egy-egy zárható, kis nyílással rendelkező gyűjtőkonténert helyeznek el, ahova az otthon tárolt papírokat lehet bedobni térítésmentesen. Ezzel a rendszerrel a magánszemélyek számára is biztosított az adatvédelem. Bízunk benne, hogy hamarosan a magányszemélyek is megóvhatják ily módon magukat az adathalászat veszélyétől.