AZ ÚJRAHASZNOSÍTÁS SZEMLÉLETE MAGYARORSZÁGON

Újrahasznosítás témában íródott előző cikkünkben értekeztünk arról, hogy Magyarország kötelezettséget vállalt 2020. december 31-ig, hogy a lakosság által termelt üveg-, műanyag-, papír- és fémhulladék legalább fele mindig újrahasznosításra kerül. Vajon van realitása ennek a vállalásnak, vagy csak egy szép álom marad?

Manapság a legtöbb hulladék egyértelműen a csomagolásból származik, aminek jelentős része papír. Ugyan ennek örülnünk kellene, azonban sem a lakosság, sem a magyarországi cégek és vállalatok nem igazán fordítanak megfelelő figyelmet arra, hogy a keletkezett hulladékot szelektíven válogassák szét. Sokan még mindig mindent a kommunális hulladékba dobnak, ami aztán szelektálás nélkül az égetőkben semmisül meg. Viszont jó hír, hogy egyre több cég – nyomdák, irodaházak, társasházak szolgáltatói stb. – törekszik arra, hogy az újrahasznosítható hulladékát külön válogassa, ezzel támogatva környezetünk megóvását.

Az újrahasznosítás kapcsán alapvetően az jelenti a problémát, hogy a mai magyar társadalomban még nem alakult ki az a fajta szemlélet, hogy amit lehet, válogassunk külön. Nincs meg az az otthonról hozott érték, ami ezt szorgalmazná, hiszen a köztudatban ennek jelentősége még csak 10-15 évvel ezelőtt került be. Ezáltal nemcsak az idősebb korosztálynak, de a mai fiataloknak is csak egy önkéntes választás, hogy erre oda figyel-e vagy sem. Épp ezért az újrahasznosítással kapcsolatos értékeket egyelőre máshonnan kell beszerezniük a fiatalabb generációknak. Elsősorban az iskolákban nagy figyelmet kellene fordítani a környezettudatosságra való nevelésre, fel kell hívni a figyelmet ennek fontosságára, valamint egy általános képet kell átadni az újrahasznosítás folyamatáról.

Korábbi években nem keletkezett a mai mennyiségekkel összemérhető hulladék és szemét. Ezzel szemben manapság gyakorlatilag elönti bolygónkat a szemét, aminek viszont nagy része újrahasznosítható. A megoldás érdekében sokkal nagyobb hangsúlyt kell fordítani a tanításra, fórumokat szervezni, plakátokat kihelyezni, tudatosan és tudatalatt is jelen lenni.

Az újrahasznosítás problémája kétféle szemszögből is jelen van hazánkban. Mivel a keletkezett hulladék legnagyobb része papír, így talán ezzel érdemes leginkább foglalkozni. A vállalkozások oldaláról az a legnagyobb probléma, hogy Magyarországon jelenleg alig van papírfeldolgozó üzem. Dunaújvárosban kizárólag hullámkartonnal foglalkoznak, míg más kis cégek pedig csak higiéniás termékeket állítanak elő kis mennyiségben. Így a szelektált papírhulladékot a legtöbb kereskedő külföldön értékesíti, amiből így az ország szinte semmit se profitál.

Másik oldalról a magánemberek sem elégé motiváltak a szelektív hulladékgyűjtésben, mert utána csak a baj van vele: hova vigye, kinek adja, túl messze van a gyűjtősziget, vagy vidéken szinte egyáltalán nincs. Ugyan a fővárosban már szinte minden lakóközösségben találni szelektív hulladékgyűjtő kukákat, azonban még mindig sokan nem használják ki ezeket. Akik pedig használják, sokszor nem rendeltetésszerűen teszik, például elfelejtik kisebbre összenyomni a papírdobozokat, így a tárolók kapacitása kb. a felére csökken. Mivel több hulladék számára nincs hely, így végül ezek az emberek is a kommunális szemét közé dobják az egyébként újrahasznosítható anyagokat.

Tudja Magyarország valóban teljesíteni vállalását? Ön tesz valamit az újrahasznosító ipar fellendítése érdekében?