Megdöbbentő tények az újrahasznosítás témájában

Cikksorozatunk korábbi részeiben egy átfogó képet adtunk arról, hogyan működik a szelektív hulladékgyűjtés, valamint az újrahasznosítás. Közvetlen környezetünkben pozitív változások tapasztalhatóak, ugyanis egyre többen használják a szelektív hulladékgyűjtőket, vagyis oda figyelnek arra, hogy szétválogassák a háztartási hulladékot. De vajon ez a tapasztalat egy valós globális kép részét képezi?

A MŰANYAG HULLADÉKOKKAL KAPCSOLATOS SOKKOLÓ TÉNYEK

A legújabb kutatások sokkoló tényeket közöltek: a tengeri madarak 90%-ának emésztőrendszerében műanyag-darabokat találtak, ugyanis a vízben széttöredezett műanyag hulladékot a madarak élelemnek nézik és megeszik. A műanyag szatyrok, ételes dobozok és más hulladékok pedig hanyagság miatt kerülnek az óceánokba. Az utcákon eldobott szemetet összegyűjti az esővíz, majd a lefolyókon keresztül a városi csatornarendszerbe kerül, ahonnan a folyókba, majd a tengerekbe ömlik. A tengerekben és óceánokban helyenként olyan nagy mennyiségben van jelen műanyag hulladék, hogy a csendes-óceáni áramlásoknak köszönhetően összesűrűsödő néhány szemétsziget mérete egy-egy USA-beli tagállaméval azonos.

Ezt a sokkoló tényt növeli a davosi Világgazdasági Fórum (WEF) jelentése, mely szerint olyan nagy a műanyag népszerűsége, hogy az elmúlt 50 évben meghúszszorozódott világszintű műanyagtermelés még tovább fok fokozódni. Az előrejelzések szerint a jelenlegi termelés megháromszorozódik (1124 millió tonnára növekszik) a következő 20 évben. További megdöbbentő tény, hogy világszerte a műanyag hulladékok mindössze kb. 14%-a kerül csak be a szelektív hulladékgyűjtés rendszerébe. Ez az arány rendkívül alacsony, hiszen a papír 58%-a, a fémeknek pedig 90%-a kerül újrafelhasználásra.

“Az első felhasználás után, a műanyag materiális értékének 95 %-a, vagyis 80-120 milliárd dollárra becsülhető összeg elvesztődik a gazdaság számára,” áll a WEF jelentésében, amely 180 szakértővel készült interjún és 200 másik jelentés összesítésén alapul.

PAPÍRHULLADÉKOK A VILÁGBAN

Tudta, hogy 1 tonna papír előállításához legalább 2 – 3,5 tonna fára van szükség?

A fakitermelésnek igen jelentős környezeti hatásai vannak:

• az erdőben lévő állatok természetes élőhelyei csökkennek
• táplálékláncok egysége omolhat össze
• csökken a párologtatás, emiatt pedig a vízforgalom is változik
• jelentős mértékben gyorsul az elsivatagosodás
• fokozódik a talajerózió
• növekszik a vízfelhasználás a fehérítés technológiája miatt. A papírmalmokból rengeteg vegyi anyagot engednek a vizekbe.

Megdöbbentő tények a világ papírfelhasználásáról:

• Az EU-ban évente átlagosan 170 kg papírt használunk el fejenként.
• Az Amerikai Egyesült Államokban ez az arányszám már 340 kg/fő/év.
• Világviszonylatban ezen rengeteg papírmennyiségnek csupán 60-70%-a kerül újrahasznosításra.

Az óriás mennyiségű papírhulladékok legnagyobb része a csomagolásból származik, bár dokumentumaink nagy része is még mindig papír alapú, vagy gondoljunk az írott és nyomdai anyagok számtalan különbözõ formájára.

AZ ITALOS KARTONDOBOZOK HOVA TARTOZNAK A SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS FOLYAMATÁBAN?

“- Hogyan gyűjtsem szelektíven az italos kartondobozokat? Melyik konténerbe dobjam?” – a kérdés jogos, hiszen megfelelő információk nélkül nehezen dönthető el az italos kartondoboz kiléte. A lakosság bizonytalansága a választ illetően a Tetra Pak Hungária Zrt. és a GfK Piackutató Intézet által végzett felmérésekből is kimutatható. Utóbbi szerint a megkérdezettek 81,6%-a vélte úgy, hogy az italos kartondoboz is szelektíven gyűjthető és újrahasznosítható. Azzal azonban általában nem voltak tisztában az emberek, hogy ennek az összetett csomagolásnak az elemei könnyen szétválaszthatók, és külön-külön is újrahasznosíthatók. Jelenleg – bár a tendencia növekszik – Magyarországon 100-ból mindössze 23 darab italos kartondobozt gyűjtünk vissza szelektíven.

Az italos kartondobozok nagyobb részben papírból készülnek, azonban tartalmaznak műanyag és alumínium rétegeket is. Épp ezért jelenleg nincs egyértelmű válasz a fenti kérdésre, ugyanis Magyarországon régiónként eltérő, melyik szelektív gyűjtőedénybe kell helyezni. Budapesten és Győrben papír hulladéknak, másutt jellemzően műanyag hulladéknak számítanak az italos kartondobozok.

KÁVÉS POHÁR, AVAGY AZ ITALOS KARTONDOBOZOK EGYIK ELKÜLÖNÍTHETŐ FAJTÁJA

Tudta, hogy a vezető világmárkává fejlődött kávéházláncok úgy próbálnak az ökotudatos fogyasztók kedvében járni, hogy elvitelre szánt poharaikat újrahasznosíthatónak tüntetik fel, pedig legtöbbször szó sincs erről?

A kávéház-hálózatok évente mintegy 54 millió poharat használnak fel. Általánosságban véve nem elég környezetbarátok az eldobható kávés poharak, mert a belsejébe felvitt műanyagréteg alkalmatlanná teszi arra, hogy könnyen feldolgozhassák őket.

Tények ezzel kapcsolatban:

• a használt kávés poharak 99,8% -a a kommunális szemétbe kerül,
• csak Angliában évente összesen 2,5 milliárd darab kávés pohár kerül a fogyasztókhoz, aminek kb. 0,25%-a kerül csak újrahasznosításra,
• a Greenpeace adatai szerint percenként nagyjából 5000 kávés poharat dobunk el világszerte.

Az angliai példát megragadva általánosságban elmondható, hogy Angliában egy gyorséttermi lánc poharainak kétharmada a szeméttelepeken végzi, holott fogyasztóként azt látjuk, hogy mindent teljesen szelektíven válogatnak, de mégse kerül az aztán újrahasznosításra.

Ezek a számok és tények azért is meglepőek, mert létezik alternatíva a könnyen újrahasznosítható kávéspoharakra. Martin Myerschough tervezetében eleve újrahasznosított papírból készülnek az új kávés poharak, valamint az általa használt belső műanyag réteg könnyedén leválik a feldolgozógépbe való bekerüléskor. Myerschough szerint találmánya révén évente 25 000 tonna papír szeméttelepekre kerülését lehetne elkerülni. További érv az újonnan fejlesztett kávés pohara mellett, hogy előállítási költsége megegyezik a manapság használtak gyártási költségeivel. Miért lenne jó a környezetnek, ha minél kevesebb kávés pohár kerülne a szeméttelepekre? Csökkenhetne az üvegházgáz-emisszió. Az erjedő szemét metánt bocsát ki magából, ami 22-szer erősebb üvegházhatással bír, mint a szén-dioxid.

Sorozatunk következő részében ökobarát megoldásokat, újrafelhasználási lehetőségeket mutatunk be.